Szóval most szeretnék veletek néhány hasznos infót, tapasztalatot megosztani, ha esetleg plakát (vagy bármiféle nagy méretű, felbontású cucc) tervezésére adnátok a fejetek.
Az első hasznos dolog, amit ajánlani tudok, hogy mielőtt nekiestek a melónak csináljatok vázlatot. Egy sima A/4-es lapra skicceljétek fel, hogy mit is akartok tulajdonképp viszont látni nagyban. Nem kell mindent részletesen kidolgozni első körben, hiszen az ember látásmódja a hangulatával párhuzamosan változhat, és lehet, hogy ami az alkotás közben frissen és üdén úgy jön le, hogy milyen szuper az holnapra egy felejthető dolog lesz másnapra. Arról nem is beszélve, hogy egy papíron, kis méretben mindig könnyebb korrigálni, elég hozzá egy radír és máris eltűntethetőek a szépséghibák. Ajánlott minden melóról több vázlatot, változatot készíteni, főleg ha nem saját célra lesz a cucc, hanem megrendelőnek. Az esetek 99%-a ilyen, hiszen ki az a hülye, aki saját magának rajzolgat A0-ás plakátokat? :)
A következő lépés a tervezés után a pre-production, vagy hogy ne menjünk át trendibe, az ún. előkészítési folyamat. Ezt érdemes (a véglegesítéssel együtt) valamiféle vektorgrafikus programban véghezvinni, ugyanis a fotómanipulálásra kihegyezett programok meglehetősen pontatlanok ha segédvonalakról, rácsokról, esetleg komplexebb vektorgrafikus elemekről van szó. Különösen igaz ez, ha nagy méretben dolgozik az ember. Sajnos épp egy jelenleg futó melómmal szaladtam bele abba a hibába, hogy egy központi szerepben levő fotómozaik miatt raszteres progi mellett tettem le a voksomat. Hiba volt. Ilyen esetben érdemesebb a retusálási melókat (fényerő, kontraszt, színek beállítása, bőrhibák korrigálása, stb…) raszteres progiban elvégezni, az illesztést pedig vektorgrafikus progival végezni.
Megvallom őszintén, egészen ma estig eléggé bizonytalan voltam a használható felbontást tekintve. Aztán végihallgatva pár szakmai tanácsot, úgy döntöttem, hogy 160dpi lesz az én barátom, mivel ebben még viszonylag elfogadhatóak a fájlméretek, és kisebb monitornál is belátható a meló, nem kell 21 colos Iyama-t bámulnom, hogy előre jussak. Ha valakinek nem mondana semmit a dpi, mint fogalom, azoknak csak annyit, hogy ez a dot per inch vagyis az egy hüvelykre jutó képpontok számának mértékegysége. A különféle webes, számítógépre kerülő munkáknál ez az érték általában 72dpi.
Előre szólok, hogy ezt a cikket a teljesség igénye nélkül, csak és kizárólag tapasztalataim megosztásának célzatával készítettem és nem oktatási célokkal. Akinek nem tetszik, ne olvassa és pont.
Legfrissebb kommentek