Monthly Archive for January, 2007

Torrent igazságok

A mai napi bejegyzésemben pedig szeretnék nektek kicsit mesélni a torrentről és a hozzá való viszonyomról, valamint arról, hogy miért tartom a magyar netezőket továbbra is korlátolt szaroknak.

Merüljünk bele egy kicsit a net történelem hálójába és nézzünk szét az internet múltjában. Volt ugye anno a modemes internet, aminek fantasztikus tulajdonsága volt, hogy csodagyorsan, akár 7-8k-val is lehetett tölteni vele. Persze ez a sebesség anno kiváló volt bármilyen nehezen is tudjuk ezt ma elképzelni. Akkoriban a warezolás abból állt, hogy 1-2 nap alatt letöltöttünk akár 1 albumnyi mp3-at valamilyen ingyenes csodaszerverről és azt küldözgettük körbe CD-n, meg floppyn. Aztán jöttek az új idők és csorogtak szépen a kilobitek és megabitek, előbb volt ugye ISDN-ünk, aztán jött az ADSL azaz a jelenkor.

Anno, a szélessáv megjelenésekor csodálatos dolognak számított a DC++, mivel elég sok dolog volt fenn rajta és kellően pilótavizsgás volt a felülete ahhoz, hogy a gyenge kis tirpákok ne használják. Aztán az idő múlásával a DC egy szeméttelep lett, folyton disconnectelő, anyázó és ujjal mutogató hülyegyerekek gyűjtőhelye, akiknek a legkomolyabb kérdése is az, hogy kinek van meg a Rúzsa Magdi albuma, rákeresni se képes semmire. Ha meg kiosztod, akkor csak néz rád nagy szemekkel és nem érti. Nem érti, mert egy primitív droid, akinek apu és anyu bekötötte a netet sokért, de 13-14 éves korára a sok Pokémon nézegetéstől eltompult az a kevés agya is. De erről majd később…

A torrent megváltásként jött a DC-re ráunt közönség életébe, hiszen nem kellett bonyolult programot telepíteni, hubokra jelentkezni és megosztani, hanem egyszerű kis torrent fájlok segítségével lehetett sok-sok hasznos adatra lelni a neten. A torrent persze más filozófia szerint működik. A technika része ugye az alap torrent fájl, egy útlevél, ami attól függetlenül hogy éppen valaki meg akarja-e osztani velünk a “tulajdonosát”, mindig jelen van a neten. S a torrent fájl a mögötte rejlő zseniális filozófiával pillanatok alatt teret nyert és hódított. Egészen sokáig jó is volt, ámbár az utóbbi időkben a magyar torrent közösségek látványos virágzása után jön a bukás időszaka.

Ugyanis mi magyarok jellemzően fukar népség vagyunk. Sehol a világon máshol nincsen ennyi zárt, szigorúan belső körök számára értékelhető közösség, mint nálunk. Ezekbe bekerülni csak meghívóval lehet és kizárólag akkor lehet érvényesülni, ha okosan tudjuk keverni a lapokat, és rendelkezünk igazán ütős nettel. Egyébként meg felejtsük el a dolgot.

Meg lehet nézni Magyarország egyik legnépszerűbb trackerét a Bithument, ahová lassan már több mint fél éve nem lehet bekerülni, mert meghívóosztás nincs, meghívó nélkül meg nincs regisztráció. Sőt, a már meglévő, tehát jogosan birtokolt meghívókat se lehet használni. Mindezt miért? Mert a tracker vezérei féltik a már összegyűlt tudástárat az újaktól és a kis zárt közösségüket ilyen formán akarják elzárni a külvilágtól. Azonban ha a tervek szerint május közepétől kezdve ismét lehet majd meghívót küldeni, akkor lesz csak igazán mókás a helyzet, hiszen egyszerre fog sok-sok ember meghívót postázni és sok-sok ember regisztrálni, és a kevéske szerver szépen bekrepálni, meghalni, az oldal pedig napokig elérhetetlen lesz.

Mert a probléma alapvetően nem azzal van, hogy az emberek nem mindegyike tölt vissza, hanem hogy a közösségekbe bele lett nevelve ez a “jó torrentező” és “rossz torrentező” kép. A jó torrentező aránya 1.0 felett jár, folyamatosan seedel és kommentel, segít és pattog. A rossz torrentező letölt és nem oszt vissza, smucig kis genya alakjában leledzik a tudatmódosítottak agyában, pedig a helyzet kicsit árnyaltabb ennél. Azt ugyanis, hogy valaki visszatölt-e, nem csak az határozza meg, hogy milyen ember és hogy akar-e segíteni, hanem az is, hogy mennyire zárják őt kalitkába a szabályok.

Vegyünk egy egyszerű példát: Károly regisztrál az xytorrent.com-ra és bekerül. Kap egy listát a fájlokról, amiket letölhet, de rögtön a lista elején egy darabot sem talál, ami jó lenne neki, hiszen a várakozási idő minimum 24 óra, de sok helyen 48. Ezért Károlyunk keresni kezd egy régebbi torrentet, ami érdekli és neki is kezd szedni. Miután leszedte, seedelne, de a középkategóriás ADSL nem enged többet 15-20k-nál, és mivel rajta kívül csak 1 ember tölt, ezért neki csak ennyivel tudná csorgatni az anyagot. Csak tudná, hiszen a torrent kliens attól szedi a csomagokat, akiknek gyorsabb a nete, így a sok profi feltöltő 100-200k-s értékei közepette Károlyunk hulladék 15k-ja nem érvényesül, és a 800 megás filmből sikerül neki felnyomnia 1-2 leechernek kb. 15-20 megát 1 nap alatt. Károlyunk persze próbálkozna feltölteni arányjavítás és megosztás céljából pár kisebb anyagot, de sajnos ezt nem lehet, mivel elitista barátaink számára az ADSL nem pálya és beleszarva a közösségi építő erőbe, csak és kizárólag bérelt vonalas és vállalati nettel garázdálkodókat engednek be feltöltőnek. Mindeközben Károly dolgozik, hogy javítsa arányát, és tölti vissza a Kékfarkú Légyszínű Elefántok Támadása 5. torrentjét, de sajnos csak 3-4 nap alatt sikerül elfogadható eredményre jutnia, mire az összes leecher és potenciális érdeklődő elfogy, hiszen töltik az újabb filmeket. És mivel Károlyunk élvezni is szeretné a tracker tagság előnyeit, így újabb filmet tölt, majd újabbat és a kíváncsiság győzedelmeskedik a segítőkészség felett. Mindezt amiatt, hogy a magyar trackerek irreális szabályait nem a többségben levő ADSL-eseknek találták ki, hanem apuci kedvenceinek, akik gyors neten nyomulnak. Ezért kellenének radikális módosítások a szabályok terén.

  • Le kellene szokni arról, hogy mindenféle baromsággal teli van pakolva egy torrent oldal. Nem kell tucatnyi banner, meg webrádió, csak egyszerű, átlátható felület.
  • Engedni kellene, hogy az újregek egy darabig tölthessenek az új torrentek közül is, bizonyos letöltött adatmennyiség felett pedig visszaaktiválni a korlátozást.
  • Adni valamennyi türelmi időt, amíg az ember javíthat az arányán. Ezalatt limitált sebességű (nem teljesen tiltott) letöltést és normális feltöltést beállítani.
  • Dupla accokat törölni.
  • Lehetőséget kell biztosítani, hogy kis méretű, ellenőrzött tartalmú és formátumú torrenteket tölthessenek fel a nem dedikált feltöltők is. Így pl. ha valaki rendelkezik egy korrekt mp3 albummal, akkor hasznos tagja lehetne a csapatnak, javulna az arány is és ráadásul színesebb lenne az oldal. Természetesen korlátozni kellene, hogy hetente mondjuk 2 torrentet tölthetne csak fel mindenki és azt is ellenőrzötten. Esetlegesen lehetne olyat is csinálni, hogy a feltöltési lehetőséget ticketek segítségével megoldani és mindenki igényelhetne ticketet, de csak a moderátorok/adminok osztogatnák, így skálázható lenne a történet, nem lenne soha túl sok torrent a rendszerben.

Röviden ennyit gondoltam leírni, lehet jönni köpködni és éljenezni kommentben!

Bogyó-day

A mai nap Bogyó születésnapja, és ezt ennek fényében fogom, boldogan, mosolygósan megélni. Boldog Születésnapot Bogyóm!

Boldog Szülinapot Dávid!

Ezzel a csekély kis ajándékkal szeretnék neked nagyon sok BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT kívánni Dávid, alias kukac7! :)

Podcast Nr. 14 – Csak fuss!

Ma reggel is 8 körül keltem, mivel a kibaszott szomszéd nekiállt a radiátorcsövet ütni. De ma elhatároztam, hogy este 8 és éjfél között óránként 4 alkalommal én is hasonlóképp fogok tenni, hogy garantáljam a békés, tartós pihenésüket.

Addig is feszültséglevezetésnek hallgassátok meg ti is a Devildriver Just Run című nótáját!

 
icon for podpress  Devidriver - Just Run: Play Now | Play in Popup | Download (2496)

Reflections

Reflections

Print van, everyone happy.

Fed up

Anyám folyamatosan a nyakamra mászkál, hogy miért nem eszek, ennem kell, egyek már, mert ma még csak 2x ettem. Nem fogja fel, hogy nekem nincs ingerem ma már enni, mert nem vagyok éhes, nem kívánok semmiféle ételt, sőt tulajdonképpen egy kiadós alváson kívül semmi mást nem kívánok.

Az MSN kontaktjaim fele jön és nyösztet a szokásos hülyeségeikkel, hogy akkor most segítsek már nekik CSS-ben, mert el lettem könyvelve, mint a butafejű CSS buzi, szerintem némelyiknél még így is vagyok fenn a partnerlistán. De tehetnek egy szívességet…

Kicsit sok volt nekem ez a mai nap, keveset aludtam, sokat voltam fenn, és a buzi szomszéd is felingerelt. Egyszerűen bejött a buffer overrun, túlcsordultam, elegem van, mehet mindenki a dolgára, nincs itt semmi látnivaló.

Kultúra? Az meg mi?

Tegnap jó volt, haverokkal elmentünk egy kis kanbulit tartani. Végülis nem nyomtam be, mert valahogy éreztem, hogy nem kell nekem 1 literes Borsodinál és 2 Vodka-multinál többet inni. Aztán hazavánszorogtam olyan háromnegyed 5-re, és fogmosás után vidáman bealudtam.

Ezen a ponton kell hatásszünetet tartani és elmesélni a tegnap nap fontos mozzanatát, mégpedig a szomszéd lakásfelújítását. Ugyanis az alsó szomszédunk, aki történetesen építkezési vállalkozó is, folyamatosan felújít. De nem ám 1-2 napja, hanem lassan 6 éve nyomja az ipart és ilyen több hónapos kihagyásokkal fúr, farag, kopácsol, csiszol, fest és tapétázik. Szinte nincs olyan óra, hogy ne csinálna valamit. Tegnap is az egész napot végigfúrta és ha éppen az egész felmenő rokonsága nem lett felemlegetve és kínos halálra kárhoztatva, akkor még finom voltam.

És igen, kedves olvasóm, jól sejted, drága deformáltfejű, hülye paraszt szomszédunk ismét vidáman kezdi a lakásfelújítást. De nem ám akárhogy: egy jó kis fűrészeléssel. Így sikerült a tervezett délnél kicsit korábban felkelnem, hála ennek a rohadt buzinak! Jajj, de szeretem ezt az embert! Arra ébredni, hogy nyekereg a fűrész csodálatos. Ráadásul nem úgy, hogy most akkor elfűrészelem, amit akarok és utána kussba maradok. Nem! Fogja és ilyen 5 percenként, fél perces időtartamban cseszteti a falat. Már erősen gondolkozom rajta, hogy lemegyek és megkérdezem finoman, taknyos kis 20 éves gyerek módjára, hogy akkor ezt most miért? Meg azt is, hogy barlangba született?

A Beavatás

A Beavatás - The Recruit

Pénteken megnéztük Al Pacino és Colin Farrell főszereplésével A Beavatás című amerikai filmet. A film első bekkre egy tipikus amerikai akció, ám végignézve nagyon jól szórakozik az ember, és egészen a film végéig nem igazán sejti a kifejletet. Colin Farrell a tipikus amerikai szépfiú, akit Brad Pitt után minden lány szívesen a bugyijába fogadna, de ez nem akadályoz meg engem abban, hogy jó színésznek tartsam, immár a Fülke óta.

A történet szerint Clayton (Colin Farrell) egy átlagon felül teljesítő informatikai zseni, akire a CIA is felfigyel, és megpróbálják beszervezni. Édesapja emlékét felhánytorgatva Walter Burke (Al Pacino) sikeresen el is éri, hogy Clayton elmenjen a “Farmra”, ahol a CIA jövőbeli reménységeit képzik ki gyilkolásra, lopakodásra és titkos adatok megszerzésére. Clayton azonban nehezen tudja megkülönböztetni a munkát a magánélettől és Layla Mooreral szövődő szerelmi viszonya veszélybe sodorja. Vagy épp megmenti?

A film az IMDB-n eléggé rossz értékelést kapott (6.5/10) azonban nálam simán kaphat egy 8-ast, mivel a színészi játék, az egyszerű és hatásos háttérzenék, valamint az elcsépelt történeti alap kicsit felpörgetett újragondolása kellemes szórakozást eredményezett.

Milyen az a metál?

Ilyen, és én szeretem. Ha nem tetszik, nyaljad meg a kenyerem!

Programozás szigorlat

Mélyen tisztelt hölgyeim és uraim, a programozás szigorlat kódnéven futó tantárgyból sikeresen abszolváltam a mai vizsgát, így az indexemben egy csodálatosan szép 3-as foglal helyet. El sem tudjátok képzelni, hogy milyen fejet vágtam, mikor megkaptam! :D (Nem számítottam rá, hogy egyáltalán sikerül, de másfél óra alatt sikerült vért izzadva megoldani a dolgot)