November 21-én vasutassztrájk lesz, ismételten, ezúttal azonban negyed napot is ki fog tenni, összesen 6 órán át nem járnak majd a vonatok. Magyar reakció? Kurvaanyázás, ujjal mutogatás, ökölrázás, véres szájjal történő harsogás és persze szélsőséges véleménnyilvánítás.
Persze az senkit nem érdekel, hogy miért is megy az egész. Tovább megyek, az emberek 80%-nak fingja sincs róla, hogy miért állnak a vonatok, ők csak azt látják, hogy a Szolnoki zónázó nem jön vagy épp nem megy, hogy nekik most milyen rossz, mert nem jutnak el dolgozni. Hát igen, ez rossz. És ezt a szükséges rosszat el lehetne kerülni, sőt már el is lehetett volna kerülni, ha a MÁV és a GKM észreveszi, hogy azért minden szemetet nem lehet az emberek torkán leerőltetni.
Jelen tényállás szerint a MÁV összesen 38 darab mellékvonalat szeretne bezárni, illetve helyesebben fogalmazva az üzemeltetésüket a helyileg illetékes önkormányzatok kezébe adni. Vagyis ha az önkormányzatok nem jelzik igényüket rá, hogy ezeken a vonalakon szeretnének továbbra is vonatokat közlekedtetni és erre hajlandóak áldozni is, akkor december 9. után itt határozatlan ideig nem közlekednek majd vonatok (egészen addig, amíg már nem is közlekedhetnek majd).
Persze ez több embernek is rossz, egyrészt a helyi lakóknak, akik még ha kevesen is, de ezekkel a vonatokkal jutottak el dolgozni, iskolába, rokonokhoz, bevásárolni a nagyobb városokba. Másrészt az itt dolgozó vasutasoknak, akiknek ez jelenti a megélhetést és a mindennapi betevőt. Harmadrészt pedig a vasútmániásoknak, bár ők a legjelentéktelenebbek ebben a helyzetben.
És akkor mindezeknek a fényében vannak emberek, akik szerint a sztrájk felesleges, és a vasutasok ezzel kárt tesznek az emberekben. Tehát vannak olyanok, akik szerint az a tény, hogy egy nap történetesen buszra kell szállni, vagy más módon kell eljutni A-ból B-be, az hatalmas katasztrófa, nagyobb, mint az, ha több száz vasutas veszti el állását, és több ezer vagy épp tízezer ember a közlekedési lehetőségét, vasuti összeköttetését a külvilággal.
Én csak annyit tudok erre mondani, hogy próbáljatok egy kb. fél perces idősávot rászánni a zsúfolt mindennapjaitokból, és gondoljatok bele, hogy milyen helyzetben vannak az érintettek, és hogy ti mégis mit tennétek, hogy valami jót is ki tudjatok hozni a helyzetből?
Legfrissebb kommentek