Monthly Archive for January, 2009

Vezessünk együtt!

Published
by
suexID
on January 30, 2009
in balfasz, blog and nem vicces
. 1 Comment

Magyarország, 2009, a vezetők paradicsoma. Igazából én azt szeretném, ha némely emberek maximum áramot vezethetnének, de sajnos nem én osztogatom a jogosítványokat, így maximum jegyzetelni tudok szorgosan a virtuális jegyzetfüzetbe a fejemben. De sebaj, ha ez a megálmodott grafikusi karrier mégsem jön be, akkor megpróbálkozom a feltalálói élet kreatív útvesztőiben megtalálni a boldogulásomat.

Lehetne például olyat, hogy a kocsikban nem lenne biztonsági öv, hanem minden ajtónál lenne egy hatalmas nagy befőttesüveg, tele OKJ-s képzésen idomított selyemhernyókkal. Mikor eléri a kocsi a 20 kilométer / órás sebességet, a selyemhernyók kimásznának és bebáboznák a vezetőt, szorosan az üléshez.

A másik fantasztikus invenció lehetne az, hogy az autóban ülve csak az anyóst lehetne felhívni, így jelentősen csökkenne a kocsiban telefonálók száma. Ismerve a magyar társadalom általános reakcióját a korlátozásokra, egyúttal megszaporodna azon autósok száma, akik kocsiból való kiesés miatt vesztenék életüket, illetve a felsőtestük a szembejövő IFA hűtőrácsán folytatná önálló pályafutását.

Kizárólag Audi, BMW és Mazda és Herélt 3-as Golf márkájú gépjárművekbe beépíthető funkció lenne az Excite Mode, amikor a kocsi 80-100 km/h-ás sebességek között véletlenszerűen satufékezéseket iktatna be, ez egyúttal a pattanásos fejű, szolibarna fiúk és lányok arckezelését is instant megoldaná. (Ennek a módnak a fordítottját is el tudom képzelni, azaz a Tata Mode-ot, amikor a Trabant, Ezergennyes Zsiguli és Suzuzik Swift GL típusú gépjárművek 30-50 km/h-ás sebesség között instant gázfröccsöket adagolnának).

Bízom benne, hogy valaki ellopja az ötleteimet, és lehetőleg minél több kocsinál felkerülnek a szériafelszereltségek listájára.

Nínó

Published
by
suexID
on January 30, 2009
in nem vicces
. 1 Comment

Halk szellő fújdogált át Böszmetegpuszta súlyos lankáin, mikor Szuka, a helyi waste-disposal menedzser, és 3 éves kisfia Izabella, aki a Rontom-Bontom Kulináris Kakaszex színjátszókör tagja is volt kisfiúi minősítése mellett, átsétáltak egy kapun. Szuka a péniszét vakargatva macskafotókat nézegetve éppen azon ábrándozott, vajon a Whiskas macskahúsos, extra tápértékű macskagabonapelyhét mivel tudná kiváltani, mikor hirtelen azon kapta magát, hogy valami setét erő felszívta a plafonra.

Történetünket bonyolítja csak, hogy valójában nem is volt plafon ott, ahol sétáltak, legalábbis mikor elkezdtek sétálni nem volt, de Alattom Antal, okleveles hídépítő mérnök és indián jódlimester gyorsan épített egyet egy Uniós project keretén belül, majd pedig rögtön kért rá egy bontási engedélyt is. Mármint Szukára. Szuka meglehetősen passzív, „palacsintát ennék” fejjel nézte Antalt (akit mindenki csak Kleopátrának szólított), miközben az nekiállt súlyos agytekervényeit egy 10-es menetes szárral vésegetni, de csakhamar rájött, hogy mozdulatlanságának oka nem önnön egyszerűsége volt, hanem az, hogy Antal a mozgásközpontnál kezdte a bontást, és így Szuka nem igazán tudott megmozdulni.

Izabella zsigereiben közben határtalan erővel áramlott a tegnapi Kóma Kóla üdítő ital, no meg a szaft-light update 2-es csirkepörkölt (szigorúan kenyér nélkül), és igazából 3 éves korára még nem nagyon fogta fel, hogy az anyja hamarosan meg fog semmisülni, mint a Halálcsillag a Star Trek nevű Herkules életét feldolgozó filmben, így hát szeleit eregetve pusztította az aljnövényzetet. Tisztán üzleti garzonszerzés céljából feltöltötte anyja régi pornográf felvételeit a YouTube-ra, ami erkölcsileg ugyan elítélendő volt még az ő kis romlatlan lelkének is, de szeme előtt csak az lebegett, hogy a befolyó pénzből talán meg tudja venni az ovi legmenőbb csaját, Józsit. Aztán méz csorgott a plafonról, és szirének hangja szólt. Vagy szirénák. Fene se tudja.

Tálájmenti fagyok, lesznek édösanyám

Published
by
suexID
on January 27, 2009
in blog
. 5 Comments

Pálffy István

Milyen mókás is lenne az, ha mondjuk este a híreket valamivel lazább, „háziasabb” stílusban adnák elő a hírolvasók? Elképzelem, lemegy a főcím, Pállfy István besétál jobbról kockás pizsamában, reccsent egyet, leül egy kanapéra majd elkezdi mondani a híreket:

3-an sérültek meg könnyebben abban a balesetben, ami tegnap délután történt az Astorián, mikor egy szippantóskocsi csúszott bele a helyi Mc Donald’s kirakatába, jelenti az MTI. – „Hehe, ették a szart, mikor rájuk borult a szar. Hehe!”

Vagy mondjuk ott ülne Máté Krisztina, majd két súlyos természeti katasztrófa között a pulton bepelenkázná a gyerekeket, Onyutha Judit kumiszt töltögetne a világosító kollégának, majd együtt elfogyasztanák, adás végére pedig röfögve, visítva röhögnének azon, hogy milyen faszán csúszkálnak a felhők a zöld háttéren. Aigner Szilárd elmondaná, hogy seggnél kicsit bevág az öltöny, no meg hogy 3 számmal nagyobb válltömést rakott bele a szabó, ezért persze soha nem fog ahhoz a pancserhez menni többet, Stahl Judit elmesélné, hogy múltkor Berci kutya megette a 36000,- nettó összértékű bugyi-melltartó párost, amit 5 perce hozott haza a hiper-szuperből. Szellő István két felkonf között magát fotózná egy kompakt géppel, Erős Antónia feltolná a patáit a pultra és körmöt lakkozna.

Mondjuk aki a fikción kívül is izgalmassá tudja tenni a hírműsorokat, az Reisz András, aki szerintem totálisan tisztában van azzal, hogy egy ország szakad már a nevén is, de emellé érezve a nevettetés fontosságát, még meg is szólal (!) és először fura, majd egy idő után „üssetek már úgyis sírok” kategóriás tájszólással elmondja, hogy „má az ország több fálén is eső várhátó”. Ez az ötlet ingyen elvihető a kedves TV-s kollégáknak, én lennék a legboldogabb, ha nem aludnék be a hírműsorokon, a közhelyerdő közepén.

A volán mögött

Published
by
suexID
on January 26, 2009
in blog
. 10 Comments

Az emberek egy igen jelentős része nézett már retardáltnak, amikor meghallotta, hogy a buszok, vonatok fotózása a hobbim. Azt veszem észre, hogy ami régen a bash-script írogatás volt (totális nörd hülyeségek), az mára a botanika, a lemezgyűjtés, na meg a buszfotózás.

suexID buszvezetőként

Magam se tudom elmondani, hogy mi a jó abban, hogy mások számára egyforma járműveket fotóz az ember, gyűjtögeti a VIN számukat (vasutasok a REV-eket), meg ehhez hasonló cseppet sem épelméjű dolgokat művel, de egyszerűen ez egy olyan hobbi, ami leköti az embert. Mondjuk hozzá szeretném tenni, hogy olyan túl sok időm nincs is rá.

A fentebbi förmedvényen egyébként én vagyok látható, méghozzá a 2008-as tököli buszfesztiválon egy Volvo 7700-as kormánya mögött. Pont.

Füstös éjszakák

Published
by
suexID
on January 26, 2009
in blog
. 1 Comment

Kevesen tudják csak, hogy van egy képzeletbeli városom. Nem túl nagy hely, de az ember hangulatának megfelelő negyedekből, házakból épül fel. Az időjárás mindig passzol az aktuális kedélyemhez. Ma reggel például esett benne. Rossz volt reggel, hogy apum megint hangosan köhögött, szörnyű dolog erre felriadni, utána az álom még kicsit visszanyom, de az már valahogy nem tud olyan üdvözítő lenni, mint egyébként. Ma délelőtt esett, kicsit úgy éreztem, hogy elborít valami, talán a túl sok munka, és ugye az itthoni dolgok, hülyeségeken töprengek, gyártom magamban a teóriákat a lehetséges utakról és folytatásokról. Aztán délután kisütött a nap, félre tudtam kicsit tenni a gondokat, volt egy kis sikerélményem is. Este nyugodt szellők fújdogáltak a falak között. Elmentem egy füstös kis kocsmába, ami leginkább egy tipikus new orleans-i krimóra hasonlít, mikor hajnali háromkor pár jelentéktelen magányos éjszakázó iszogatja az utolsó kortyokat.

Város éjszaka

Ebben a hangulatban üldögéltem kinn a konyhában. Meggyújtottam a cigimet, néztem, ahogy a parázs hol belobban, hol elhalványul. Pár percre jól tud esni az ilyesféle magány, aztán megint ide a pislákoló monitorfény elé. Valaki hiányzik, ugyanakkor fura érzés, mégis tudom, hogy itt van. Erőt ad, mint a csapos azzal az utolsó korty gin-toniccal. Jó érzés, hogy van egy ember, aki akkor is szívesen szolgál ki, mikor kicsit beborul felettem az ég…

Statisztika 5.

Published
by
suexID
on January 23, 2009
in balfasz, blog and statisztika
. 6 Comments

Az utóbbi hetekben csak úgy záporoztak a szebbnél-szebb keresőszavakkal érkező emberkék a blogra, jöjjön hát egy újabb színes csokor a keresőkifejezésekről, amikkel erre a lapra találtak a net vándorai:

  • anyut szeretném baszni,de nem merek próbálkozni – én meg téged szeretnélek pofán baszni, de szerintem ha összefutnánk, mernék is próbálkozni.
  • athina pornó – szigorúan csak pólóban.
  • baszás apuval – aztán majd ha ellesz utána, csodálkozol, hogy a gyereked olyan hülye lesz, hogy a xanax-ot meg a görög-öt is visszafelé mondja.
  • disznófasz – én még csak a füléből ettem, de ez is biztos finom lehet.
  • durva baszás szopás ingyen – menj be pucér seggel a VIII. kerületbe!
  • gyertyák a punciban – már azt hittem, hogy mindenkiből kihalt a romantika, de itt a példa, hogy nem!
  • hogy néz ki egy 13 éves lány puncia? – biztos nagyon szépen, de a te segged még szebb lesz miután megnézted :D
  • japan shit – kicsi, vékony és furán néz rád.
  • lefingom a fejed – de előtte fotózd le a brokidat, hogy a lányok elhiggyék, hogy volt neked olyanod.
  • lány játszik a punciával – bújj-bújj zöld ág?
  • miért van az hogy a csajok a buzikat szeretik – tudom, hogy ezt most szar lesz hallani, de ez nem igaz, csak te vagy ótvar nyomorék.
  • sorban megbaszták – jézusom, akkor ezentúl csak erényövvel megyek boltba meg a postára :(
  • szeretem ha megszopatnak – akkor járj főiskolára!
  • öngyilkos akarok lenni – semmi akadálya!

Le kell vonnom a szomorú következtetést, a retardokat valami végtelenített gyártósoron gyártják, mert nem hiszem el, hogy soha nem fogynak el!

Skins S03E01

Published
by
suexID
on January 23, 2009
in blog, film and kultúra
. 4 Comments

Még a nyáron szerettem bele a Skins nevű sorozatba, olyannyira, hogy az új részek hiánya már-már fizikai fájdalmat okozott. Kicsit persze féltem is, hogy az új szereplőgárda, illetve maga az a tény, hogy a 3. szezonjába ért a sorozat mennyire fog rontani a színvonalon.

Emily - Skins S3xE01

Őszinte leszek srácok, mindenféle spoilerezés nélkül mondhatom, hogy a Skins S3 van olyan jó, ha nem még jobb, mint a Skins előző két évada. A készítők rájöttek, hogy nem szabad az S1-S2 sémáját követve óvatosan mártogatni a lábukat a vízbe, hanem fejest kell ugrani, és már egy olyan debütáló részt kell készíteni, amiről az ember napokig képes beszélni. Bár az előző széria nyitórésze sem volt éppen laza menet, de ez a mostani még annál is meredekebbre sikeredett.

SPOILER VESZÉLY - Ha tovább olvasol a cselekményről is lehullhat a lepel!

Valami zseniálisan sikerült megoldani a régi-új szereplők bevezetését. Tony és Effy édesapja szabályosan berobban az új szériába, vele együtt Effy is, aki az előző szériában sem volt már éppen egy szűzlányka, most azonban még inkább domborít. A számomra kicsit idegesítő Pandora is visszatér, anno arról volt szó, hogy Sketch is lesz, és én igazából sajnálom, hogy nem őt rakták bele az új évadba.

Ami a srácokat illeti, a felhozatal ott sem gyenge. Valószínűleg JJ lesz az S3 Sidje, de itt most ne gondoljunk koppintásra, ez a srác teljesen másképp nyomorék, mint mindenki Sidney Jenkinse. Nekem az új arcok közül Cook jön be a legjobban. Egy igazi hülyegyerek, akinek nem lehet megálljt parancsolni, míg a kiscsajok kedvence díjra valószínűleg a babaarcú Freddie fog pályázni. A készítők igazi meglepetésként egy ikerpárt, Katie-t és Emilyt mutatják be az új lány szereplők közül. Nem tudom ki hogy van vele, de első bekkre nekem Emily szimpatikusabb. Naomi karaktere engem nem nagyon érintett meg elsőre, bár a szövegkörnyezetből kiindulva szerintem neki még nagyon nagy szerepe lesz és érdekes dolgok fognak róla kiderülni.

Összességében az új széria még tartogat meglepetéseket, és személy szerint már nagyon várom a folytatást. Talán nem túl korai azt mondanom, hogy a Skins S3 nem az előző részek újraforgatása új szereplőkkel, a szokott sémára építve, hanem egy teljesen új sorozat, ami a legjobb dolgokat átemeli a korábbi két évadból. Kíváncsian várom, mi lesz a széria végén a rajongók véleménye az új csapatról.

Cincin lovag

Published
by
suexID
on January 22, 2009
in blog and film
. 4 Comments

Teljes elmeroggyantságomat mi sem mutatja jobban, mint hogy első randis filmnek a Cincin Lovagot választottam. Kicsit féltem is, mivel Zsófi mondta, hogy nem igazán rajong az ilyesfajta animációs filmekért, de szerencsére a csalódás kellemes volt.

Részlet a Cincin Lovag című animációs filmből

A Universal Pictures által jegyzett rajzfilm egy olyan korszakba viszi el a nézőket, amit mostanában szeretnek elhanyagolni a rajzfilmesek. Régen rengeteg középkori mese készült, mostanában azonban a mindenféle tudományos-fantasztikus, na meg beszélő állatkertes alkotás között szinte felüdülés egy ilyen lovagi történetet végignézni.

A mese főhőse Egérszegi Cincin (akinek a nevével mindössze annyi volt a gondom, hogy szinte minden alkalommal, amikor megemlítették az úszás jutott róla eszembe), aki még az egerek között is kicsinek számító, ámde annál bátrabb ifjúként látja meg a napvilágot. Hatalmas elefántfüleibe ki beleszeret, ki pedig röhögőgörcsöt kap tőle, mindenesetre az egész kis karakter nagyon el van találva. Mondjuk ez elmondható az összes patkányról és egérről a mesében, mindenkinek megvannak a maga szerethető motívumai. Ami igazából az egész mesében lenyűgöző, hogy ma már számítógépes animációval is ilyen szépen elő lehet idézni a kor szellemét, bár ha jobban belegondolunk ugyanezeket a helyszíneket talán már láttuk a Shrekben, igaz ott kicsit elnagyolva.

Maga a mese ajánlható kicsiknek és nagyoknak, bár nem tudom, hogy csak a magyar fordítók tréfája, vagy az eredeti szövegkönyv szerint is vannak azért pikánsabb poénok, meg főleg igazi velőtrázó beszólások, amitől az ember visítozik a vászon előtt ülve. Nem szeretném sokáig húzni ezt a bejegyzést, elég annyi, hogy nekem nagyon tetszett és abszolút élveztem a film minden percét (bár foltokban azért voltak benne szünetek). Végezetül csak annyit mondanék: a én fésűm!

100’s

Published
by
suexID
on January 17, 2009
in balfasz and blog
. 4 Comments

Valószínűleg a 100-as cigi kitalálója és a telefonszexet feltaláló ember egy és ugyanazon személy. El nem tudom képzelni, egész pontosan mi vezérelhet egy embert arra, hogy ilyen vackot alkosson meg, és ezzel terrorizálja a vásárlókat.

Égő cigaretta egy hamutálban

Azoknak akik (nagyon helyesen) nem dohányoznak, vagy dohányoznak, de valamiért nem kerültek idáig kapcsolatba a “hosszított” cigivel, röviden szeretném leírni az aggályaimat. Először is lemész a boltba, és megveszed a 100-as cigit. Rögtön rájössz, hogy mekkora áldás a normál cigi, hiszen pont elfér a zsebedben, ha kiszállsz a kocsiból simán hozzá tudod fogni az irataidhoz, és befér a legkisebb rekeszbe is a táskádban. De próbáld csak meg a 100-ast belerakni a zsebedbe. Garantált, hogy ez a szutyok minden egyes lépésednél az élével szurkálja azt a helyet, ahol a fiad és a lányod fele lakozik, de ha szűkebb farmert veszel fel, akkor pár alkalom után garantáltan úgy fogsz kinézni boxervonalban, mint aki valami ótvar fogazós szajhánál járt, aki nem tud uralkodni magán.

Aztán kibontod, és meggyújtod. Garantálom, hogy ha te voltál a megyei úszóbajnok, akkor is kevés lesz a vitálkapacitásod ahhoz, normálisan tudd szívni. A cigi első feléig csak szívsz, szívsz és szívsz és tulajdonképp mintha egy rotring csövét szívogatnád, ami teli van tömve hulladékkal. Aztán mikor túljutsz a felezőn, megcsap egy olyan érzés, mintha hirtelen egy Trabantot kötnének a bűzrúd végére, és K. Alajos főállású vén trotyi egy féltéglával még ki is ékelné a gázpedált, csak úgy ömlik a szádba a nikotin, és elkap az enyhe hányinger és fejfájás ízléses keveréke. Éppen ezért én például szinte soha nem szívom végig a százas cigit, mert förtelmesen undorító tud lenni a végére.

Egyébként a fentebb leírtakat végigolvasva talán egyetértetek velem abban, hogy ha dohányos ismerősötöket szeretnétek leszoktatni a cigiről, akkor egy karton Multifilter 100’s-t kell beletolni a mikuláscsomagjába. Igazi addikt lévén ugyanis tuti, hogy nem fogja kidobni az ablakon az ajándékot, viszont olyan kínokat és gyötrelmeket fog átélni a sziporkázás közepette, hogy egy életre elmegy a kedve a bagózástól.

Médiatényező

Published
by
suexID
on January 15, 2009
in blog and boldogság
. 6 Comments

Ma este járt nálunk a KTV stábja forgatni, pénteken este 6-kor leszünk adásban. A rádióval kapcsolatban voltak kinn, egy nagyon vidám és szimpatikus társaságról van szó, és örültem ennek az estének. No meg az egész napnak, ugyanis délután randiztunk Zsófival. Fura, mert alapvetően utálom a telet, mégis jó volt a szinte teljesen kihalt, ködös és üres Margitszigeten csúszkálni, beszélgetni, átölelni őt.

I kissed a girl and I liked it...

Aztán a már-már törzshelyünkké minősült oktogoni Mekibe vettük az irányt, ahol kicsit átmelegítettük megfagyott végtagjainkat, szembesültünk a gyereknevelés csodájával, a 4 éves forma gyereke előtt bőszen faszozó, bazmegoló anyukával, no meg azzal, hogy a McDonald’s-ban továbbra sem lángelmék dolgoznak. Sajnos nem sokat tudtunk együtt lenni, és megint rossz érzés volt felszállni a vonatra, és látni, ahogy lassan kiscrollozunk az állomásról, de remélem hamarosan sikerül egy kicsivel több időt együtt tölteni.