Az időjárásról blogot írni valahol már a legalja, de mégis meg kell tennem, már csak azért is, mert az ami itt van, az a nyár megcsúfolása. Na meg a saját értékrendemé is, ha már itt tartunk, mert jelenleg vágyom arra, hogy egy kellemesen kegyetlen telünk legyen, hogy ropogjon a talpam alatt a hó, és esténként még a lábam ujját is behúzzam a paplan alá, meg reggel fújjon át a szél és ülhessek egy bögre forró csoki felett, kinézve a kávézó ablakán és röhögve azon a nőn, akit esernyőstől visz el a szél, meg végre eltűnne ez a sok szőke plázababa az izmos barátok vaskos gallytörővel megáldott terepjárójában. Vagy csak úgy tél lenne, amolyan decemberi tél, néha süt a nap, igen, csak azzal meg az lenne a gondom, hogy már itt lenne a karácsony, bár most még tudnék ajándékot választani mindenkinek.
De június van, odakint esik az eső, a hőmérséklet kellemes, de nem hiányzik az eső, főleg nem ez a kopogós-jeges, és soha nincs nálam a fényképezőgép, mikor kellene, például mikor narancsos-zöldes fényben úszik az utca, ahogy átsüt a fákon a lemenő nap erőtlen nyalábja, igen, ez vagyok én. Lesznek, akik a nyár végére bevonulna katonának, és nők, és hát igazából félelmetes a tudat, hogy ők ezt akarják, menetelni a seregben, és mondjuk abban az általam fentebb leírt (remélem figyelsz!) ropogós havas időben átázott surranóban meg katonai egyenruhában kúszni akarnak a magyar puszta lappangó tehénszarral tarkított gyepén, mások meg nyáron a Balatonra mennek 1 hétre inni pocsolya ízű jégkását, meg enni csemegekukoricát 450 forintért, és idegeskedni a dugóban az M7-esen, anyázni a román kamionosokat.
Azért ha ezt így lerajzolnátok nekem egy kockás lapra, én összekötögetném ügyesen, még ha elsőre nincs is semminek semmi köze egymáshoz.
0 Responses to “Júnember”
Leave a Reply