Manapság nagyon divatos dolog lett a Google szolgáltatásaitól félni, és folyamatos jelleggel rettegésben élni, hogy a Google mindent lát, mindent hall, mindent naplóz, mindenhová befolyik. Ha jobban végiggondoljuk, valahol akár alapja is lehet ezeknek a félelmeknek, mert a Google tényleg az élet sok területén ott van, és sok-sok információt tud rólunk. A kérdés, hogy van-e értelme félni mindezektől.
Sokan azt mondják, hogy a céges levelezést a Googlere bízni felelőtlenség, és a saját szerver sokkal jobb. Persze, hogy jobb, ha van aki bekonfigurálja, karbantartsa, odafigyeljen rá, frissítse, foglalkozzon vele, vagy hogy kevésbé kulturáltan és szakmai hangvétellel írjam: szopjon vele. Ez az ember lehetsz te magad (ha értesz hozzá), az informatikusod (ha van pénzed rá, hogy fizess neki ezért havonta X ezer forintot), a cég informatikusa (ha van a cégednek pénze arra, hogy ezért foglalkoztasson egy embert). De ha csak nem saját magad menedzseled a szerveredet, akkor sincsenek 100%-ig biztonságban az adataid, ha csak abból indulunk ki, hogy hány cégnél volt már adatlopási botrány, amit kirúgott ex-alkalmazottak indítottak el. Én azt mondom, hogy ha nem levelezget az ember atomtitkokról, és nem takargat semmit, akkor az adatai nem lesznek kevésbé biztonságban a Googlenél, mint mondjuk a saját szerverén. Emellett tagadhatatlan előnye a Googlenak, hogy kész megoldást kínál mindig és szinte mindenre, ellentétben más versenytársaival, akikkel csak a mérföldes szívás van.
Vegyünk egy példát, egy egyszerű példát. Itt vagyok én. Hétvégén felviszem a Google Calendarba, hogy a jövő héten várhatóan melyik nap, mikor és kivel találkozom, teszem mindezt a kényelmes online felületen. Rá 1 percre már az összes találkozó ott figyel a telefonomon, és a puszta kellős közepén is meg tudom nézni, hogy kivel van találkozóm. Aztán ha a puszta kellős közepén, ahol tételezzük fel van legalább Edge, de még jobb, ha 3G, találkozom egy ismerősömmel, és azt mondja, hogy akkor menjünk el sörözni mondjuk pénteken este 6-kor, akkor beírom az iPhone naptárába az adott időpontot, és este a gép előtt ülve a Google Calendarban már ott lesz a bevitt találkozó. De már 10 másodperc múlva is ott lesz. It’s a kind of magic.
De ugyanez van az emaillel. Kapok az M5-ös autópálya ócsai lehajtójánál egy emailt, és mire Pesterzsébetre érünk, már meg is van válaszolva. Sőt, ha írok a gépen egy emailt, és teszem azt meg akarom mutatni valakinek valahol az isten háta mögött, ahol nincsen Wi-Fi, megtehetem, mert az email ott fog figyelni a telefonomon. Nem kell nyomkodni a sync gombot, nem kell semmit se tennem, mert minden automatikusan megtörténik, egy kb. fél perces beállítás után. It’s a kind of magic.
Ott dekkolok valahol az Oktogonon és tudni szeretném, hogy merre van mégis a Mester utca akárhány szám. Benyomom a Maps alkalmazást és máris köpi nekem, hogy hol vagyok épp, aztán pedig egy gyors keresés után dobja a Mester utca akárhány számot. It’s a kind of magic.
Vagy említhetném most a Google Docsot (ami miatt lassan el lehet felejteni a Microsoft Office gépre történő telepítését, mint olyat), vagy az Analyticset, vagy a YouTubeot, vagy akármelyik másik Google szolgáltatást. It’s a kind of…
Na igen, szóval valóban, a Google ott ül a nyakunkon, és figyel. De őszintén szólva, kit érdekel, amíg cserébe megbízható, okos és gyors szolgáltatásokat üzemeltet? Hányszor fordult elő veletek már, hogy a Citromail, Freemail és Hotmail accotokra nem jött meg a regisztrációs mail? Sokszor, ugye? És hányszor fordult elő ez velem a Gmailnél? Egyszer sem!
It’s a kind of magic….
0 Responses to “Google”
Leave a Reply