Archive for the 'internet' Category

Dropbox

Elég régóta ismerkedem és barátkozom a címben szereplő kis programmal, most pedig elérkezettnek láttam az időt arra, hogy kissé nagyobb terjedelemben írjak is róla, íme:

Tehát a Dropboxról lesz most szó, ami nem más, mint egy online fájlmegosztó szolgáltatás. Ami kiemeli a számtalan hasonló próbálkozás közül, az a hozzáadott funkciók nagy száma, amikről írni is fogok. Adott, tehát a probléma:

  • Az ember nem egyetlen számítógépet használ egész nap, hanem általában van egy munkahelyi gépe és egy otthoni. Ehhez jönnek a különféle mobil eszközök, mint például az okostelefonok, notebookok és PDA-k, valamint az ismerősök, barátok gépei, ami elé leülünk.
  • Vannak bizonyos fájlok, amik jó, ha mindig nálunk vannak, és itt nem elsősorban segédprogramokról beszélek, hanem dokumentumokról (például szerződésminták, PSD fájlok, félkész zenék, de lehet szó akármiről), amiket nem lehet egyszerűen reprodukálni, vagyis letölteni akárhonnan.
  • Szeretnénk, ha ezek a fájlok mindig, minden gépen naprakészek lennének, vagyis ha dolgozunk például egy grafikai fájlon a cégnél, de a munkaidő lejártával szeretnénk otthon folytatni a munkát és viszont, akkor az összes gépen mindig a legfrissebb, legújabb változat álljon rendelkezésre.

Dropbox a Finderbe integrálva

(A képen: A Dropbox szépen integrálódik a Finderbe, mintha csak egy átlagos mappát látnánk. Ugyanez a helyzet Windows alatt az Intézővel.)

Erre a problémára ad megoldást a Dropbox. Feltelepítjük a kliensprogramot a gépünkre, majd létrehozunk tetszőleges számú és nevű mappákat, amikbe feltöltjük az általunk fontosnak tartott fájlokat, majd ezeket a gépünkön található kliens első körben felküldi a szerverre (itt nagy befolyásoló tényező az internetkapcsolatunk feltöltési sebessége is), majd pedig a szerverről az aktuális állapotok leszinkronizálódnak azokra a kliens gépekre, amik be vannak jelentkezve a mi azonosítónkkal. Így tulajdonképp megoldható, hogy amit éjszakába nyúlóan szerkesztettünk mondjuk egy grafikai projecten, azt másnap a munkahelyen automatikusan folytatni tudjuk. Ezzel gyakorlatilag (részben) kiváltható a pendriveok, mobil vinyók és újraírható optikai hordozók használata, nem is beszélve az FTP-ről és az emailes fájl küldésről.

Idáig az egész szolgáltatás olyan képet festhet, mint egy FTP szerver, amire feltöltünk fájlokat és azok a másik oldalon automatikusan letöltődnek. Azonban a Dropbox fejlesztőinek tarsolyában van még számszerint 2 fícsör, ami igazán hasznos társsá teszi a Dropboxot.

Dropbox értesítés, új fájl került hozzáadásra a mappához

(A képen: A Dropbox mindkét általam is próbált operációs rendszeren a natív értesítési megoldásokat használja. Ez Windows esetében az értesítési területen megjelenő buborék, OS/X-ben pedig a Growl.)

Az egyik a megosztás lehetősége, amire rögtön két megoldást is kínál a Dropbox. Az egyik, hogy a kliensprogram telepítésével automatikusan létrejövő public könyvtárunkba bármit belemásolhatunk, majd a fájlkezelőnkbe (legyen az Finder, vagy Windows Intéző) beépülő jobbklikkes menüben kérhetünk a konkrét fájlra vagy mappára egy úgynevezett public linket, amit akárkinek odaadhatunk és ő le tudja majd tölteni a fájlt a saját gépére. Ennél egy fokkal jobb és kényelmesebb megoldás, ha megosztási mappákat hozunk létre, amibe meghívhatunk más Dropbox felhasználókat, akik ezek után hozzáférhetnek a benne levő fájlokhoz, törölhetik, módosíthatják őket és új fájlokat adhatnak hozzá, és természetesen azon mappák tartalma, amikre fel vannak iratkozva automatikusan letöltődik a saját számítógépükre.

Ami azonban ezen túlmenően még egy igazán megkapó és hasznos funkció, hogy a Dropbox automatikus verziókezelést is kínál, vagyis ha valaki töröl vagy módosít egy fájlt, azt a későbbiek során a tulajdonos, vagy megosztott mappa esetén akár más felhasználók is visszaállíthatják egy kijelölt állapotra. Tény persze, hogy ez a rendszer csak meghatározott időintervallumon belül működőképes, vagyis nem lehet hónapokkal vagy évekkel visszamenőleg visszaállítani egy fájl állapotát vagy letörölt fájlokat visszahozni. Azonban ha valaki véletlen letöröl egy megosztási mappából egy fájlt, azt minden gond nélkül vissza lehet hozni, sőt véletlen vagy szándékos módosításokat is vissza lehet vonni, mivel végleges törlést és módosítást csak a fájl eredeti tulajdonosa tud végrehajtani.

Dropbox Online

(A képen: Ez a Dropbox online felülete. Itt épp a főleg patternek és textúrák, valamint stock fotók gépről-gépre hordozására használt Grafikai Cuccok mappa.)

Kicsit elsiklottam felette ugyan, de feltétlenül tudni kell, hogy a Dropbox elérhető webes felületről is, sőt külön iPhone kliensprogram is létezik hozzá, aminek a segítségével gyakorlatilag akárhol, ahol van internetkapcsolat, a kliens telepítése nélkül is hozzáférhetünk a fájljainkhoz (igaz, a funkcionalitás ilyenkor nélkülözi az automatikus verziókövetést), valamint menedzselhetjük a megosztásokat, új embereket hívhatunk meg és régieket távolíthatunk el a megosztott mappákból, fájlokat törölhetünk és hozhatunk vissza.

Összességében a Dropbox egy olyan multifunkciós fájlmegosztó és menedzselő eszköz, ami nagyon sok esetben lehet hasznos segítség. Használható például grafikai stúdióknál (gondoljunk csak bele, milyen egyszerű lehet a proof-reading megvalósítása ezáltal), ügyvédi irodákban, de akár otthoni célokra is, vagy kisebb baráti társaságok esetében fényképek, kisebb méretű videók megosztására.

Az ingyenes változat 2GB tárkapacitást kínál ingyen (ez különféle feladatok teljesítésével és emberek meghívásával feltornázható 3GB-ig), de havonta 10 dollárért 50 GB, havi 20 dollárért pedig 100GB-os Dropboxunk is lehet. Remélem a képekkel és a kissé hosszúra sikerült szöveggel nem elvettem a kedveteket, hanem éppen ellenkezőleg, kedvet csináltam ahhoz, hogy ti is telepítsétek a programot. Ha így van, akkor az alábbi linkre kattintva máris megtehetitek ezt, sőt még nekem is segítetek, hiszen a meghívott emberek után 250MB plusz tárhelyet is kapok:

Tessék kipróbálni, és létrehozni a saját Dropboxot! :)

Magic Studios

A Behance oldalán bukkantam rá erre az eye-candyre:

Mnet “Magic Studios” from panic embryo on Vimeo.

A reklám egy Dél-afrikai televíziónak készült egyébként (érdemes megnézni a weboldalukat is, egészen korrekt, legalábbis a hazai kereskedelmi adók összebarkácsolt lapjaihoz képest), és azt gondolom, hogy aki ettől nem esett hanyatt, az nyugodt szívvel nézze meg a VFX Breakdown kódnéven futó werk-videót, amiben a készítő Orijin csapat lerántja a leplet a klipben alkalmazott trükkökről:

Mnet “Magic Studios” VFX Breakdowns from panic embryo on Vimeo.

Majd valaki ébresszen fel, ha idehaza is ilyen reklámok fognak futni, és nem a Szenvedélyünk a szórakoztatás szintjén megrekedt bugyuta hülyeségek.

Windows Update

Az igazat megvallva nem szégyellem magamat amiatt, hogy Windowst használok. Sőt, nem mondanám azt sem, hogy a Windows egy használhatatlan operációs rendszer lenne. Olvasgatva néhány fórumot és blogot, ami az alternatív rendszerekkel, például az OS/X-el foglalkozik, azért látni lehet, hogy a másik oldalon sem fenékig tejfel az élet, és desktop rendszernek számomra a Windows tökéletesen megteszi (jelenleg).

Ugyanakkor sírva könyörögnék a Microsoftnak, hogy valamit csináljon a frissítési rendszerével. Igen, a Windows Update-tel, mert az már valami vicc, hogy 2009-ben ilyen szisztematikával szopatják az embereket. Én még az XP használók táborát erősítem, egyszerű megfontolásból: jelenleg a gépemen 3 partíción két operációs rendszer terpeszkedik: egy Windows XP SP3 és egy Windows 7 RC, természetesen az utóbbi fel van már frissítve a jelenlegi retail változat szintjére. És igen, nincsen kedvem letúrni a Windows 7-et, aztán meg az XP-t és össze-vissza baromkodni a 3 partícióval, hogy végülis át tudjak állni a 7-esre.

Windows Update

Ellenben az XP update rendszere egy semmire nem használható, elavult valami. A fenti képen látható beállítások mellett például történnek érdekességek. Valamelyik este nagyobb cuccot vásároltam meg torrenten, és gondoltam éjszakára bekapcsolva hagyom a gépet, reggelre pedig le lesz töltve a dolog. Tévedtem. A Windows ugyanis az éjszaka folyamán fontos frissítést talált, letöltötte, telepítette azt, majd pedig külön kérdés nélkül újraindította önmagát. Azt, hogy mindez mégis mennyi idő alatt történt, nem tudom megmondani, de gyanítom, hogy nem volt kinn órákig a figyelmeztető képernyő, viszont reggel meglepve tapasztaltam, hogy ott állt az XP bejelentkező képernyője, és már gyanakodtam mindenféle csúfságra, úgyis mint: áramszünet, idegenek lopakodtak a szobámba, a router szórakozott, stb…

De természetesen nem ezt történt, hanem a fentebb leírt folyamat, és erről a Windows egy cuki kis buborékban tájékoztatott, ami ismét elkerülhette volna a figyelmemet, ha nem vagyok szemfüles és nem néztem volna pont a taskbar irányába. Kérdeznék én valamit:

Ha én azt mondom a Windowsnak, hogy a beleegyezésem nélkül ne telepítsen semmiféle biztonsági frissítést, akkor miért erőlteti? Sőt, ha már felrakja, akkor miért kell neki azonnal és halaszthatatlan módon újraindulnia, a megkérdezésem nélkül?

Google

Manapság nagyon divatos dolog lett a Google szolgáltatásaitól félni, és folyamatos jelleggel rettegésben élni, hogy a Google mindent lát, mindent hall, mindent naplóz, mindenhová befolyik. Ha jobban végiggondoljuk, valahol akár alapja is lehet ezeknek a félelmeknek, mert a Google tényleg az élet sok területén ott van, és sok-sok információt tud rólunk. A kérdés, hogy van-e értelme félni mindezektől.

Sokan azt mondják, hogy a céges levelezést a Googlere bízni felelőtlenség, és a saját szerver sokkal jobb. Persze, hogy jobb, ha van aki bekonfigurálja, karbantartsa, odafigyeljen rá, frissítse, foglalkozzon vele, vagy hogy kevésbé kulturáltan és szakmai hangvétellel írjam: szopjon vele. Ez az ember lehetsz te magad (ha értesz hozzá), az informatikusod (ha van pénzed rá, hogy fizess neki ezért havonta X ezer forintot), a cég informatikusa (ha van a cégednek pénze arra, hogy ezért foglalkoztasson egy embert). De ha csak nem saját magad menedzseled a szerveredet, akkor sincsenek 100%-ig biztonságban az adataid, ha csak abból indulunk ki, hogy hány cégnél volt már adatlopási botrány, amit kirúgott ex-alkalmazottak indítottak el. Én azt mondom, hogy ha nem levelezget az ember atomtitkokról, és nem takargat semmit, akkor az adatai nem lesznek kevésbé biztonságban a Googlenél, mint mondjuk a saját szerverén. Emellett tagadhatatlan előnye a Googlenak, hogy kész megoldást kínál mindig és szinte mindenre, ellentétben más versenytársaival, akikkel csak a mérföldes szívás van.

Google Sync

Vegyünk egy példát, egy egyszerű példát. Itt vagyok én. Hétvégén felviszem a Google Calendarba, hogy a jövő héten várhatóan melyik nap, mikor és kivel találkozom, teszem mindezt a kényelmes online felületen. Rá 1 percre már az összes találkozó ott figyel a telefonomon, és a puszta kellős közepén is meg tudom nézni, hogy kivel van találkozóm. Aztán ha a puszta kellős közepén, ahol tételezzük fel van legalább Edge, de még jobb, ha 3G, találkozom egy ismerősömmel, és azt mondja, hogy akkor menjünk el sörözni mondjuk pénteken este 6-kor, akkor beírom az iPhone naptárába az adott időpontot, és este a gép előtt ülve a Google Calendarban már ott lesz a bevitt találkozó. De már 10 másodperc múlva is ott lesz. It’s a kind of magic.

De ugyanez van az emaillel. Kapok az M5-ös autópálya ócsai lehajtójánál egy emailt, és mire Pesterzsébetre érünk, már meg is van válaszolva. Sőt, ha írok a gépen egy emailt, és teszem azt meg akarom mutatni valakinek valahol az isten háta mögött, ahol nincsen Wi-Fi, megtehetem, mert az email ott fog figyelni a telefonomon. Nem kell nyomkodni a sync gombot, nem kell semmit se tennem, mert minden automatikusan megtörténik, egy kb. fél perces beállítás után. It’s a kind of magic.
Ott dekkolok valahol az Oktogonon és tudni szeretném, hogy merre van mégis a Mester utca akárhány szám. Benyomom a Maps alkalmazást és máris köpi nekem, hogy hol vagyok épp, aztán pedig egy gyors keresés után dobja a Mester utca akárhány számot. It’s a kind of magic.

Vagy említhetném most a Google Docsot (ami miatt lassan el lehet felejteni a Microsoft Office gépre történő telepítését, mint olyat), vagy az Analyticset, vagy a YouTubeot, vagy akármelyik másik Google szolgáltatást. It’s a kind of…

Na igen, szóval valóban, a Google ott ül a nyakunkon, és figyel. De őszintén szólva, kit érdekel, amíg cserébe megbízható, okos és gyors szolgáltatásokat üzemeltet? Hányszor fordult elő veletek már, hogy a Citromail, Freemail és Hotmail accotokra nem jött meg a regisztrációs mail? Sokszor, ugye? És hányszor fordult elő ez velem a Gmailnél? Egyszer sem!

It’s a kind of magic….

suexID appológiai laborja (1. rész)

Régóta adós vagyok már egy iPhone-al kapcsolatos bejegyzéssel, itt az ideje, hogy lerójam az adósságot, következzen néhány app és játék, amik úgy érzem, hogy a musthave kategóriába tartoznak, ha valakinek iPhone-ja van.

A lentebb található linkek az Appulo.us-ra mutatnak, és a telepítéshez szükséges a telefon feltörése (jailbreakelése)! Ha nem szeretnéd feltörni a telefonodat, akkor meg kell vásárolnod az appokat az iTunes Store-ból (ez egyébként ajánlott).

Flight Control screenshot

Flight Control

Ez az a játék, amit ha az első pár próbálkozás után nem töröl le idegből valaki, akkor valószínűleg sokáig kibérli magának a helyet a Springboardon. A játék célja, hogy egy repülőtér légiterét tartsuk folyamatosan tisztán és rendezetten, méghozzá úgy, hogy a légtérbe érkező kisrepülőgépek, helikopterek és kisebb-nagyobb sugárhajtású utasszállítókat a földre kísérjük. A gépek az ujjunk segítségével rajzolt útvonalon fognak eljutni a leszállópályájukig, azonban vigyáznunk kell, mert egy idő után a légtér betelik, és az ütközés elkerülhetetlen lesz. A Flight Control egy nagyon jó kis app, viszont teljes odafigyelést igényel, nem lehet közben mással foglalkozni, mert hamar kinyiffantunk párszáz embert a figyelmetlenségünkkel.

(Zárójelben jegyzem meg, hogy a legújabb verziót érdemes letölteni, ugyanis van benne mentési lehetőség, online toplista, és pár másik újdonság.)

Alternatív letöltési linkek erre: http://appulo.us/appdb/?page=viewapp&id=4911

Tap Tap Revenge screenshot

Tap Tap Revenge

Ami konzolon a Guitar Hero, az iPhone-on a Tap Tap Revenge. Miután megvásároltuk (gátlástalanul lewarezoltuk) a játékot, a főmenüből tudunk különféle zenéket letölteni hozzá, majd kezdődhet az ujjkínzás. A Tap Tap lényege, hogy a felső sávból alácsordogáló színes kis „ütemeket” elkapjuk, mikor a képernyő alján található körökbe érkeznek, ezzel mintegy ritmusra doboljunk. Nehezítésként néha kis nyilacskákat is kapunk, amiknél az iPhone-t (iPodot) a nyíl irányába kell döntenünk, hogy pontokat gyűjthessünk. Ha elrontunk egy ütemet (nem tapolunk, vagy éppen túl sokat taperoljuk a képernyőt), akkor az egy hibának számít, és természetesen nullázza a nyereményszorzót.

Maga az app remek szórakozás, akár kisebb társaságokban is lehet játszani, kézről-kézre adva lehet összemérni az erőnket. Kicsit olyan ez, mint amikor a sörözés alkalmával azzal vetélkedtek, hogy ki tudja lehugyozni a konzervdobozt a kerítés tetejéről, csak ezért nem jár 30 ezres büntetés. :D

Alternatív letöltési linkek erre: http://appulo.us/appdb/?page=viewapp&id=3

Wooden Labyrinth 3D screenshot

Wooden Labyrinth 3D

Emlékeztek még az ezeréves kis fajátékokra, amikben egy golyót kellett a célig terelgetni egy labirintusban anélkül, hogy a végcél előtt belezuhanna a kis csapdákba? Ha valakinek nosztalgiázni van kedve, esetleg szeret centizgetni, annak itt a remek app, a Wooden Labyrinth 3D, ami visszahozza a régi fajáték hangulatát, és visszacsempészi az életébe a fogak között sercegő kurvaanyázásokat. A műfajban egyébként számtalan klón létezik, de azt gondolom, hogy ez mind közül a legjobb. Lehet ugratni a golyót benne, a pálya térben dől, annak megfelelően, hogy miként tartjuk a telefont, és közben hangulatos midi zene segít kiszűrni a nem kívánatos mellékzajokat.

Alternatív letöltési linkek erre: http://appulo.us/appdb/?page=viewapp&id=4309

Tower Bloxx 3D Deluxe screenshot

TowerBloxx 3D Deluxe

Az utóbbi hetek egyik legjobb appja a TowerBloxx, szépen kivitelezett grafikával, kellemes animációkkal, és nem túl összetett játékmenettel. Tagadhatatlan, hogy a játék nem állít minket olyan orbitális kihívások elé, mindössze annyi a feladatunk, hogy egy bójákkal körülhatárolt területen kell felépítenünk adott idő alatt egy minél magasabb felhőkarcolót kis elemekből, amik egy daruról hullnak alá. Azonban az, hogy az egyes elemek miként érkeznek egymásra, nagyban függ attól, hogyan tartjuk az iPhone-t, és hogy az előzőleg leejtett elemet mennyire sikerült bénán lepottyantanunk.

Alternatív letöltési linkek erre: http://appulo.us/appdb/?page=viewapp&id=4378

Ankagua 3D screenshot

Ankagua3D

Aki nem Pentiumos géppel kezdte a pályafutását, hanem végigjárta a 286-os, 386-os gépek világát is a jó kis őskövület DOS-os alkalmazásokkal, az valószínűleg ismerősnek érzi a Sokoban nevű játékot. A mostanában reneszánszát élő, egyszerű filozófiára épülő játék egy érdekes iPhone-os klónja az Ankagua. Látszólag egyszerűnek tűnik a játék, egy piramis belsejében vagyunk, ahol kis barátunkkal vagyunk, ahol színes köveket kell a földön megjelölt pozícióba tolni ahhoz, hogy megnyíljon 1-1 terem ajtaja és kimenekülhessünk. Azonban hangsúlyozni szeretném, csak tolni lehet a köveket, húzni nem, így némelyik pályán el lehet törpölni azon, hogy mégis hogy jutassunk minden követ a helyére.
Bár a játék így 3 dimenzióban annyira nem nehéz, mint régen 2D-ben, mégis szórakoztató tud lenni, és tuti nem fogjátok magatokat felidegesíteni a 40 pálya egyikén sem.

Alternatív letöltési linkek erre: http://appulo.us/appdb/?page=viewapp&id=5340

VLC Remote screenshot

VLC Remote

Most egy kakukktojás következik, ugyanis a VLC Remote nem egy játék, hanem egy igen hasznos app WiFi-vel rendelkező ájfón tulajdonosoknak. Igazán éles logika kell hozzá, hogy kitaláljuk, hogy a számítógépünkön csücsülő VLC Playert tudjuk ezzel az appal irányítani az ágyból, fotelból kényelmesen. Ha tűzfallal védett gépetek van, ne felejtsétek el Interaktív módba lökni, hogy felismerje az iPhone-t és engedélyezni tudjátok a kapcsolódását a géphez. Valamint szükséges lehet még a VLC beállításai között a HTTP interface engedélyezése, ugyanis a VLC Remote ezen keresztül kommunikál a lejátszóval. Ha mindent sikerült összehangolni, indulhat a mozizás, fájlokat helyezhetünk playlistbe, lépkedhetünk közöttük, leállíthatjuk és elindíthatjuk a lejátszást, hangerőt állíthatunk valamint teljes képernyőre tehetjük az alkalmazást távolról.

Otthoni mozizáshoz musthave app.

Alternatív letöltési linkek erre: http://appulo.us/appdb/?page=viewapp&id=2305

Ninja Jumper screenshot

Ninja Jumper

Egyszerű irányítás. Ezzel a mondattal sokszor fogunk találkozni a játékban, viszont hamar rájövünk, hogy ez egy rendkívül erős túlzás, ugyanis az app hamar az idegeinken fog zongorázni. Első ránézésre egy kellemes kis arcade játékkal van dolgunk, azonban hamar rájövünk, hogy az „egyszerű irányítás” miatt az egyszerűség csak illúzió. A hagyományos arcade játékokhoz képest annyi a különbség, hogy itt a képernyő alján kell húzogatni egyetlen ujjunkat, amivel a folyamatosan ugráló hősünk alatt mozgatjuk a kis fehér platformot. Vigyázni kell azonban, nem lehet egy helyben dekázni a ninjával, ugyanis a fehér „szigetek” törékenyek, és hamar a mélybe zuhanunk. Annak függvényében, hogy mennyire toljuk az ujjunkat a képernyő jobb széle felé, változik az ugrás nagysága.

Az appot egyébként egy magyar férfiú fejleszti, tehát ha tetszik támogassátok és vegyétek meg az AppStore-ból!

Alternatív letöltési linkek erre: http://appulo.us/appdb/?page=viewapp&id=6906

Ennyi volt hát a móka egyelőre ájfón témakörben, amint összegyűlik egy újabb csokorra való app, úgy lesz újabb post is a témakörben. :)

Eutanázia

Az a helyzet, hogy sokak ellenzése mellett, no meg általános elveimet felrúgva csütörtökön vásároltam egy Apple terméket. De ha stílszerűen szeretném kifejezni magamat, akkor azt mondanám, csütörtökön kinyitotta szemét Kulináris Eutanázia, Degec hivatalos bitcukorka gyártója.

Hogy miért lett új telefon? Miért pont iPhone? A korábbi előfizetésemmel 11-18 ezer forint közötti telefonszámlák jöttek általában havonta. Ebben általában pár mega GPRS és EDGE adatforgalom volt, SMS-ek 20 forintért, és 10-20 forintos percdíjjal lefolytatott telefonhívások. A mostani Ikon 400-as díjcsomaggal együtt jár ugye 400 percnyi beszélgetés, 200 darab SMS, és 2 GB adatforgalom 3G-n keresztül. Ha ezt összeszámoljuk, akkor megközelítőleg 18 ezer forint körül állunk meg, és ebben még benne sincs az előző (Kaméleon) díjcsomag havidíja, ami 3700 forint volt az általam kért opciókkal. Most meg tíz darab ezresből megúszom a fentieket, és ráadásul egy olyan készülékem van, ami szép, elegáns és sokoldalú.

Egyébként a korábbi telefonommal szemben Eutanázián élmény a netezés, tényleg rengeteg oldalt meg tudok nézni, gyorsan és egyszerűen, nem kell görcsöt kapni a gépeléstől közben, és tudok közben normálisan zenét hallgatni. Emellett vitathatatlan előnye a telefonnak a korábbi W300i-hez képest, hogy a kamerája még kevés fénynél is értékelhető képet készít, normál napfénynél pedig avatatlan szem elsőre meg nem mondja egy átlagos méretű iPhone-nal készített fotóról, hogy az nem fényképezőgéppel készült.

Apple iPhone

Hátrányai között talán csak annyit tudnék említeni, hogy nem tud MMS-t küldeni és fogadni (de egyébként is kb. 2-3 darabot kaptam életemben), illetve nem lehet vele Bluetooth-al fájlokat küldeni, csak kihangosítók és headsetek tudnak kommunikálni vele. Ezeket leszámítva csupa pozitívumot tudok 1 napos ismertségünk után elmondani a telefonról, és remélhetőleg a későbbiek során még sok-sok pozitív véleményt írhatok róla.

Rövidke kérdőív

Összeállítottam egy kis kérdőívet a blogommal kapcsolatban, amit szívesen vennék, ha minden olvasóm kitöltene, legyen régi látogató, vagy új olvasó! Kérlek titeket, hogy szánjatok rá pár percet, olvassátok át alaposan a kérdéseket, és komolyan válaszoljatok! :)

Ide kattintva a kérdőívre ugrotok és ki tudjátok tölteni

A kérdőív kitöltése nagyjából 5-10 percet vesz igénybe, köszönöm előre is a segítséget

Plurk profil CSS tweak

Ez a bejegyzés leginkább azoknak lesz hasznos, akik aktív használói a Plurk nevű internetes közösségi oldalnak. Szóval aki nem ismeri a Plurköt, az nyugodt erővel lapozhat is tovább, vagy esetleg regisztrálhat és kipróbálhatja milyen a szolgáltatás.

Már elég régóta lehetőség van a profilokra saját (custom) CSS kódot helyezni, ám sajnos pár CSS attribútumot letiltottak, amit én a magam részéről eléggé sajnálatosnak tartok. Következzék hát pár megoldás a profil csinosítgatásra, átalakításra.

Kisméretű képek újra

2009. januárjában a plurk mindenhatói úgy döntöttek, hogy a profilképeknek nagy méretűnek kell lenni. Ez azonban eléggé zavaró, főleg hogy mellé nagy méretű barát és fan ikon lista is társul. Azonban itt a megoldás, az alábbi CSS kódot bemásolva a megfelelő helyre (Edit « Customize Profile) visszavehetőek a méretek kicsit kisebbre:


img.profile-pic {
width: 80px;
height: 80px;
}


.friend_holder .user_link, .friend_holder .user_link img {
width: 20px !important;
height: 20px !important;
}

Share your plurk doboz eltüntetése

Gondolom nem sokan szeretnék a jövőben a plurk profiljuk linkjét kirakni a netre, tehát tökéletesen felesleges az a barna doboz ott a profillapon. Nosza, tüntessük el!


div#sharePlurk, div#sharePlurk div {
width: 1px !important;
height: 1px !important;
border: 0;
background-image: none !important;
background: none !important;
}


div#sharePlurk img, div#sharePlurk div img {
width: 1px !important;
height: 1px !important;
border: 0;
}


div#sharePlurk p, div#sharePlurk input {
font-size: 1px;
}

Felesleges promógombok szanálása

Ezzel a kis CSS kóddal el lehet rejteni (sajnos csak részben) az oldalon található „Invite your friends” és „Plurk widget” linkeket:


a#dashboard-invite {
width: 1px !important;
height: 1px !imporant;
background: none !important;
font-size: 1px !important;
overflow: hidden !important;
border: 0;
text-decoration: none !important;
}


span.cmp_invite {
width: 1px !important;
height: 1px !imporant;
background: none !important;
border: 0;
}


a#widget-gfx {
width: 1px !important;
height: 1px !imporant;
background: none !important;
font-size: 1px !important;
overflow: hidden !important;
border: 0;
text-decoration: none !important;
}

Végezetül

Remélem ezzel minden plurkpajtinak sikerül majd örömet okoznom, és hasznosnak fogjátok találni. Nyugodtan rakjátok ki a postot plürkre, ha valaki kérdezi, hogyan lehet megoldani a Plurk által elénk gördített problématömegeket! :)

Youtube video embed vs. Firefox (!)

Kérdésem egyszerű és nagyszerű: csak nálam van az, hogy a nem gyári kóddal embeddelt YouTube videók nem jelennek meg? Tehát ha gyári kódot szúrok be, azt látom, de ha valid módon rakom be, akkor nagy üresség van a videó helyén.

Ja, és a saját tulajdon zenedobozomat se látom itt a blogon, JQA!

Update: Történt egy előrelépés a dologban, sikerül kideríteni, hogy valószínűleg az Adblock a ludas a történetben. Ha letiltom, akkor ugyanis minden Flash működik, mint az álom. De ha visszakapcsolom, megint nem megy, még akkor sem, ha történetesen teljesen üres a filter lista, és még a YouTube is whitelisten van (magyarán meg van szavazva neki a bizalom). Nekem nagyon kellene az adblock, viszont a YouTube videók is, tehát kellene kompromisszumos megoldás, mit javasoltok?

Megoldás: Letöröltem az AdBlockot, felraktam az AdBlock Plust és működik minden, mint az álom. Köszi mindenkinek a segítséget! :)

Rendszer (1. rész)

Régóta szerettem volna írni a blogon az online létezést megkönnyítő dolgokról, úgy is mint a rendszerezés, szervezés, szabályozás. Sokak számára az online egzisztencia olyan, mint egy segglyuk, létezik, de nem tulajdonítanak neki nagy jelentőséget, hogy van. Mások számára pedig igenis fontos, csak egyszerűen pazarlóan bánnak az idejükkel. Sokáig én is így működtem, aztán rájöttem, hogy az az idő, amit az ember a barátaival, családjával tölthet fontosabb, és ennek megfelelően az online időt korlátozni kell, a korlátozott időt pedig be kell osztani.

A rendszerezés első lépése anno még a Netvibes használatának megkezdése volt, bár azóta az egész dolog vett egy 180 fokos fordulatot, abban az értelemben, hogy Netvibes is elkezdett lassan működni és rengeteg olyan apró, de idegesítő jelenség ütötte fel a fejét, ami miatt gondolkodom a váltáson (erről a cikk 2. részében írok bővebben).

Gmail képernyőmentés

Lézeres szőrtelenítés? – Die motherf****r, die!

Az igazán fontos dolog a levelezés terén jött elő. Éveken keresztül egységsugarú felhasználóként emaileztem, abban az értelemben, hogy ömlesztett formában leledzett minden a mailboxomban. A hatalmas változást egy hölgy hozta meg a Gmail accomra (nocsak, nem csak a szívünket dobogtatják meg a lányok, hanem a levelezésünket is? :) ), mégpedig Ildi volt az, akitől ellestem egyet s mást, és nekiálltam rendszerezni. Ebben pedig a Google Mail remek partner volt, mivel rendelkezik mindenféle szűrőkkel, címkékkel.

A Gmailben lehetőség van ugye az egyes levelekre címkéket ragasztani és modern böngészőkben (bármi ami nem Internet Explorer, vagy annak a motorját használó vacak) ezek a címkék színesek is, tehát még jobban elkülöníthetőek a levelek. Ahhoz, hogy ezeknek a jelentőségét egyszerűen belássa mindenki a legegyszerűbb az, ha konkrét példát hozok fel, és abból is a sajátomat.

Adott ugye az én fiókom, benne 3000-nél is több levéllel. Ezek korábban ömlesztve, mindenféle kategorizálás nélkül voltak tárolva. Ha kerestem valamit, az maga volt a pokol, ha történetesen halvány lila segédfogalmam se volt róla, hogy konkrétan ki is küldte nekem, akkor meg a lehetetlenség határát súrolta az eset. Magamtól is láttam, hogy ez így nem lesz jó, de a lustaság felülkerekedett rajtam, és sokszor szenvedtem inkább fél órát egy levél előtúrásával, mint hogy változtassak.

Aztán egyszer nekiálltam kategorizálni, címkézni. Például minden bejelölésről, illetve tevékenységről kap az ember egy email értesítést Plurkön. Ezek a levelek nem haszontalanok, csak éppen én nem szeretem, ha ilyesmi miatt villog az email kliensem, tehát valami megoldás kellett. Nosza, alkottam is egy filtert, ami minden, a plurktől érkező levelet automatikusan felcímkéz “Plurk”-re, majd olvasottnak jelöli őket. Így a Gtalk nem ugrál nekem, hogy “Hé, haver! Új leveled jött!”, viszont ha belépek az emailjeim közé, akkor látom, hogy valaki bejelölt Plurkön, és archiválhatom is a levelet, mert gyakorlatilag már konyhakész állapotban van.

Aztán vannak a szokásos legális szemetet küldő oldalak (mint pl. MyVIP), amiktől az ember a falra tud mászni. Ezekre is van megfelelő szabály létrehozva, vagyis: levél bejön, olvasottnak jelölődik, megkapja a “Junk” címkét, archiválódik (tehát kikerül az Inboxból). Aztán havonta egyszer megnézem milyen levelek vannak a Junk kategóriában, ha ezek közül valami mégis értelmesnek tűnik, akkor olvasatlannak jelölöm, majd leveszem róla a Junk címkét, és ha ezzel végeztem, akkor az összes ilyen címkével ellátott levelet törlöm a fenébe.

Ígérem nem untatlak sokáig titeket, de még egy fontos dolog van, amit meg szeretnék osztani veletek. Régebben eléggé sok gondom volt a regisztrációs mailekkel, mert sokszor jelentéktelen kis szar oldalakra regisztráltam, mindenféle kriksz-kraksz automatikusan generált jelszavakkal, amikre aztán a fene sem emlékezett. Ilyenkor jött a levelesláda módszeres feltúrása, hangos anyázás. Azóta viszont van egy módszerem. Az összes regisztrációs mail automatikusan megkapja a “Regek” címkét, azok, amik kiemelten fontosak pedig a “Fontos” címkét is. Így ha valamikor egy konkrét regisztrációt akarok visszakeresni, akkor csak a megfelelő címke alatt kell kutakodni.

Lényegében ennyi lett volna, amit elsőre szerettem volna megosztani veletek. Ami igazán kiemelendő az egészben, hogy ez a rendszer első alkalommal kicsit problémás, hiszen le kell válogatni a meglévő tartalmat, de később tényleg hatványozottan gyorsabb, mint ha nem rendszereznénk semmit. Különösen azért tetszik nekem, mert a feladatok igen nagy hányadát automatikusan végrehajtja a Gmail, vagyis archivál, töröl, címkét applikál, olvasottnak jelöl, ami rengeteg időt takarít meg nekünk. Ha már egyetlen embert sikerül meggyőznöm a dolog létjogosultságáról, akkor megérte ezeket ideírnom így vasárnap első óráiban járva. :)