suexID blog

Ez is letudva, 3-as, best as usual. Örömmel tölt el a tény, hogy már csak 1 vizsgám van hátra, aztán jöhet a korlátlan pihenés, ivás, hawaii. Most pedig irány a meló, gratulációkat kommentben várom! :D

Hazaértem a fősuliból, most pedig 1 nap pihenő jön, méghozzá igazi pihenőnap, amit nem hagyom, hogy bárki elbasszon. Kezdjük azzal, hogy reggel főzök majd magamnak valami finomat, ezután pedig egyik nagyon kedves netes barátommal találkozom, és megmutatom neki a kiállítás címszó alatt összehordott fos fotóimat. Aztán estére tanulok jó kis Villamosságtant, de az már más kérdés.

A mai napom egyébként fárasztó volt, reggel 8-tól 10-ig benn toltam a kecskét a suliban, aztán be a bankba utalni, utána haza, kicsit elvoltam és utána megint be a suliba szakmai angolra. Apropó, kikaptam az első dogámat, 66/60 pont és ötös. Hurrá. Komolyan nem értem, hogy miért kell ilyen tantárgyat hallgatni, vagy miért nem lehet csak vizsgára felvenni. Nem is tudtam, hogy lesz ZH és mégis így sikerült. Ez kegyetlen.

Sokan kérdezték tőlem, hogy miért nem írok mostanában a blogba. Az tény ugye, hogy ha az ember parás, szar kedve van, ki van a bele, akkor nem kifejezetten közlékeny, én meg aztán főleg ilyen vagyok, szóval a bejegyzésszerkesztőbe kb. 30 alkalommal beléptem, de ebből 1 bejegyzés született. Na most az fog jönni, hogy miért…

Ugye úgy nézett ki, hogy pici barátném szeptembertől új iskolát kezd és idegenforgalmi csodacsaj lesz belőle, aki mindig vidám és pörög és rendezvényt szervez, meg utazást és hasonlók. És ez tökre jó dolog, mert ugye a pörgős melókat szereti az én drágám, és ebben aztán pöröghet, mint egyszeri búgócsiga a reptér betonján. Szóval úgy nézett ki a sztori, hogy szeptember 1., jön az új suli, beiratkoztunk augusztus elején, vettünk tanszert, terveztük a mindenféle közös programot, és vártuk, hogy az ígéret szerint 2006. augusztusának végén kap majd Bogyóm egy kis levelet a sulijából, hogy mikor van évnyitó, mi az órarendje és hol veheti fel a tankönyvet, stb. De nem kapott, vártunk, vártunk és vártunk. Aztán hétfőn bezúztunk a suliba, ahol is úgy le lettünk törve, mint a kínai import műanyagbili füle, mert hogy a kiválasztott szak nem indul. Hirtelen elméletek és tervek egész sora omlott össze, az ember fejében elkezdtek cikázni a mentőötletek, állásajánlatok, képzési lehetőségek, tanulási lehetőségek és mindenféle alternatív megoldások. Igen, 1 héttel iskolakezdés előtt nekünk bizony fingunk se volt arról, hogy párom hova fog járni, ha egyáltalán járni fog valahova, vagy épp el kell-e mennie dolgozni.

Ezzel kapcsolatban megfogalmazódott bennem pár dolog, és ha azt mondjátok legalább páran, hogy igazam van, akkor az már fél siker:

1. Ha a diákot kötelezik arra, hogy XY időpontig adjon le dolgokat, teljesítsen bizonyos feltételeket, akkor miért nem lehet ugyanezt elvárni egy oktatási intézmény vezetőitől? Miért nem lehet tájékoztatni a hallgatókat időben, ha egy szak úgy néz ki nem indul, vagy valami változás van a menetrendben? Főleg azért fura ez nekem, mert ugye egy ilyen jelentkezés alkalmával az embertől a bugyiméretét is elkérik, és mégse képesek felemelni azt a telefont, hogy szóljanak.
2. Miért küldi el egy oktatási intézmény egy hallgatója diákigazolvány igénylését, ha a hallgató által bejelölt szak nem is indul?
3. Milyen alapon szed be egy iskola egyetlen forintot is egy elméletileg ingyenes első szakma megszerzésére irányuló képzésért? És miért takarózik azzal, hogy ez az akkreditációs díj?
4. Milyen iskola az, ahol a regisztrációs díj befizetését igazoló nyugtát visszaszedik a diáktól, miután nem indul a képzés, amit választott? Ez nem ici-pici hamisítás?

Nos, hát röviden ennyi lenne kérdéseim tömkelege. Lehet jönni hasonló szépséges szép tapasztalatokkal, és meglátásokkal, na és persze védekezésekkel és ellenérvekkel.